Balogh Levente nem akarta, de kiderült, ennyire gazdag az ásványvízmágus
A kínai Chang'e4 landolt a Hold túlsó oldalán, új fejezetet nyitva a Holdkutatás történetében– írta az állami China Daily napilap Twitteren, majd kisebb zavart okozva a bejegyzés hirtelen eltűnt. A hivatalos megerősítés két órával később jött az állami CCTV-n, melynek alapján a szonda európai idő szerint hajnali fél három körül érte el a Hold felszínét. Már a hétvégén Hold körüli pályára állt az űrjármű, a 15 kilomterre megközelítette az égitestet.
Video: #China's Chang'e-4 makes historic landing on moon's far side https://t.co/OckokVjnh8 pic.twitter.com/x3YferTF1o
— CGTN (@CGTNOfficial) 2019. január 3.
Ez nem csupán egy tudományos eredmény, hanem geopolitika, űrpolitika is van benne, Kína szuperhatalommá válásáról szól. Az űrprogramjukat óriási lelkesedés övezi, ez a nacionalizmusuk egyik megnyilvánulása, az űrkutatásban való komoly szerepük a szuperhatalmi lét egyik fontos eleme. Az ottani sikereiket többek között a tőlük elszakadt Tajvannal való kapcsolatukhoz mérik– véli Malcolm Davis, az ausztrál Politikai-Stratégiai Kutatóintézet vezető elemzője. Davis szerint az amerikaiak mostantól „tűz alatt vannak”, ők ugyanis óriási arculcsapáskként fognák fel, ha a következő Holdra szálló űrhajós kínai lenne.
Már látom magam előtt a közleményt, mely szerint a Kína 2030-ig taikonautát szeretne küldeni a Holdra– fűzte hozzá Davis. A kínaiak taikonautának hívják az űrhajóst.