Mátyás király életének legnagyobb küldetésébe belerokkant az egész ország, óriási összeget költött el

Hunyadi Mátyás 561 évvel ezelőtt, 1463. július 19-én szerezte vissza a Szent Koronát. Hunyadi János korábbi helytartójának, Mátyásnak Budán, 1458. január 24-én lett királlyá választva, majd február 14-én, a budai Nagyboldogasszony-templomban koronázták meg. Azonban ennek ellenére nem teljes jogú uralkodóvá vált, hiszen a magyar hagyományok szerint csak az lehetett az ország törvényes uralkodója, akinek a fejére az esztergomi érsek helyezte a Szent Koronát Székesfehérváron.

Mátyásnak hosszú időbe telt, hogy visszaszerezze a koronát, ugyanis az már több mint 17 éve külföldön volt. A klenódium elvesztése Albert király váratlan halála után, 1439-ben következett be, amikor az ország vezetői úgy döntöttek, hogy Ulászlót, a lengyel király fiát hívják meg a magyar trónra. Erzsébet királyné azonban férje halála után egy fiút szült, akit azonnal megkoronáztattak a Szent Koronával, majd azt Frigyes német királynak adták zálogba, aki később magához is ragadta.

A történelemkönyvek is hallgatnak Mátyás király rémséges oldaláról, pedig a legizgalmasabb históriák között lenne a helye

Olvass tovább...

A törvényhozók ekkor arról is jegyzőkönyvet készítettek, hogy ha az eredeti korona végleg elveszik, akkor minden hatása és jelentősége annak a koronának tulajdoníttassék.

Azonban a korona jelentése és ereje nem volt ilyen könnyen átvihető más ékszerre, még akkor sem, ha az Szent István fejereklyetartójából. származott. Mátyás, miután Budán trónra lépett, rögtön Székesfehérvárra utazott, ahol többen javasolták neki, hogy koronáztassa meg magát a levett koronával, de ő erre nem vállalkozott.

Már 1458 februárjában megpróbálták tárgyalások útján visszaszerezni a koronát, ami eleinte ígéretesen indult. Azonban III. Frigyes, aki időközben megszerezte a német-római császári címet, hamarosan rájött, hogy V. László halála után nemcsak az őt megillető osztrák tartományokra, hanem Magyarországra is jogot formálhatnak a Habsburg-család Lipót-ágának. Mátyás ellenfelei között találtak támogatókra is, akik 1459 februárjában Frigyest választották magyar királlyá.

Azonban a tárgyalások tovább folytak, Frigyes pedig egyre magasabb árat és szigorúbb feltételeket szabott, elsősorban saját és leszármazottainak örökségének biztosítása érdekében. Az ország lakossága különleges adók formájában fizette be a koronáért kért 80 ezer aranyforintot, ami akkoriban körülbelül az ország jövedelmének harmada-negyede volt, mai értéken körülbelül 5 ezer milliárd forint.

Az idő múlásával a korona visszaszerzése vált Mátyás legfontosabb feladatává. A tárgyalások több alkalommal is megtörténtek, de mindig kudarcba fulladtak. Végül az áttörést Vitéz János 1462. évi grazi követsége hozta meg, amely után sikerült megállapodni a korona visszaszerzésében.

A tárgyalások lezárultát követően, 1463. július 19-én, a bécsújhelyi béke keretében történt meg a korona visszaadása. Ezt követően, július 24-én, Sopronban ünnepélyes ceremónián visszaszolgáltatták a koronát. A város lakói hatalmas tisztelettel és alázattal fogadták és imádták a visszaszerzett szimbólumot, majd Budára vitték, és a várban helyezték el.