Minden évben 50 ezer tonnával lesz "soványabb" a Föld, trükkös megoldással mérték meg a tömegét

A Föld súlya a rá ható gravitációs erőtől függ, a tömeg azonban már más kérdés, amit a jelenlegi számítások szerint 5,9722×1024 kilogrammban (5,974 kvadrillió kilogrammban) határoztak meg. Bolygónk tömege ugyan az elszökő gázok és az érkező űrpor miatt ugyan némileg ingadozhat, de nagyobb változások nem jellemzők, akár évmilliárdokon keresztül sem. Pedig évente mintegy 40 ezer tonna por jut be a légkörbe, és még így is 50 ezer tonnára becsülik a bolygó „súlyvesztését”.

A tudósok mégsem teljesen értenek egyet a számok kapcsán, ami nem meglepő, hiszen bolygónkat nem lehet csak úgy rátessékelni egy óriási mérlegre, ennél jóval trükkösebb megoldás kellett.

A Föld újonnan felfedezett rétege úgy folyik, mint a méz, és olajként szivárog

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kérdés ráadásul már több mint három évszázada adott, és bár Sir Isaac Newton egyetemes gravitációs törvényének segítségével a tudósok elméletileg megkaphatták volna a Föld tömegét, ha megmérik a bolygó gravitációs erejét, csakhogy volt egy kis probléma, erre egészen a 18. század végéig még senki nem tudta a választ.

1797-ben aztán Henry Cavendish fizikus belekezdett a később a nevéről elhíresült kísérletbe. Egy torziós mérlegnek nevezett tárgyat használt, melynek alapján szinte teljesen pontosan meg tudta határozni a Föld tömegét.

A tudósok már tudhatják a jövőt: kitágul a Föld és új kontinensek is megjelennek?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ezt a módszert még ma is használják, munkája pedig már a maga idejében forradalminak számított, és nagy hatást gyakorolt a mérések pontosságára. Ugyanakkor bár Newton egyenlete és Cavendish megoldása is bámulatos volt, tudósok szerint a méréseknek természetesen van némi hibaszázaléka.

A Nemzetközi Tudományos Tanács bizottságának számítása csak néhány tizedesjegynyi eltérést mutat Cavendish adataihoz képest, ami azonban éppen elég ahhoz, hogy még pontosabb mérési metódusokat fejlesszenek ki. Próbálkozások természetesen már vannak, áttörésre azonban a következő években még nem számíthatunk.