Hirtelen elsötétült az ég, hátborzongató képet készítettek az egyik legritkább égi jelenségről másfél évszázaddal ezelőtt

Manapság már a farzsebünkben hordjuk azokat a technológiákat, melyekhez még néhány éve is egy fél szobányi eszköz kellett. A hétköznapi fényképezőkre sincs már olyan nagy igény, mint régebben, lévén a telefonunkkal szebbnél-szebb fotókat lőhetünk.

Nem volt ez másképp a múlt heti amerikai napfogyatkozás alkalmával sem, milliók próbálták a legjobb helyekről kémlelni az eget, és olyan képeket készíteni, melyeket büszkén mutogathatnak majd.

Kongatják a vészharangokat, súlyos káoszt okozhat a napfogyatkozás az energiahálózatban

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A motiváció 164 évvel is hasonló lehetett, ám a rendelkezésre álló technológia még korántsem volt olyan kifinomult, mint most. Ezért aztán egy jól sikerült fotó igazi kuriózum volt, főleg akkor, ha az egy ritkán látható, sokakat érdeklő eseményről készült.

Habár központi csillagunkról két francia fizikus már 1845-ben is készített képet, öt évvel később pedig dagerrotípián már valamennyire ki is elemezhették a napfogyatkozást, az első igazán látványos fotós dokumentálására egészen 1860. július 18-ig kellett várni.

Ekkor Warren de la Rue brit csillagász a spanyolországi Rivabellosában örökítette meg a jelenséget, a fotón pedig tökéletesen látszanak a naphurkok is, így csillagászati jelentősége is volt a megfigyelésnek.

Fizikusok szerint könnyen elképzelhető, hogy a Napunk egy önálló tudattal rendelkező élőlény

Olvass tovább...

Olvass tovább...

De la Rue megoldása több okból is egyedülálló volt, hiszen egy olyan, „fotóheliográf” elnevezésű eszközt tervezett, amely félig távcsőként, félig pedig fényképezőként funkcionált, és melyet kifejezetten a Nap fényképezésének céljából alkottak meg.

A csillagász külön csapatot állított össze a nagy eseményre, a családja mellett négy asszisztens, több tolmács és hordár is vele tartott, majd a kis baszkföldi faluban egy rögtönzött obszervatóriumot állítottak fel.

De la Rue és csapata több mint 40 fényképet készített, köztük két remek és tudományos szempontból is értékes fotót a teljes fogyatkozásról. A tudós így értékelte a látottakat:

"a történelem során először ábrázoltuk a Nap fényes kiemelkedéseit, amelyet hétköznapi megfigyelés során lehetetlen elérni".

Forrás